Felelevenítik a feszült helyzetet
Napjainkban publikált titkosszolgálati iratok alapján 1989-ben a román ortodox kommunista vezetés akár egy háborút is megkockáztatott volna, hogy megakadályozza az akkor zajló politikai változásokat Magyarországon.
Magyarország és Románia viszonya már a nyolcvanas évek első felében megromlott, Ceauşescu a magyar kártya kijátszásával akarta tompítani az országában tapasztalható szociális elégedetlenséget. A román diktátor ugyanakkor idegesen nézte a magyar politikai változásokat. Számára Nagy Imre és mártírtársainak újratemetése a kommunista világrenddel szembeni provokáció volt, amire hathatós választ kívánt adni. 1989 második felében tovább nőtt a feszültég a két ország között.
Az újratemetés után pár nappal a magyar állambiztonsági szolgálat a következőt jelentette: „Romániából érkezett személyek biztos értesülésként azt híresztelik, hogy a román hadvezetés ez év őszére - október és november - tervbe vett egy Magyarország elleni katonai offenzívát. Állítólag meg vannak győződve arról, hogy gyorsan számottevő katonai akadályba nem ütközve jutnak el a Tisza vonaláig, még mielőtt a magyar hadsereg mozgósítani tudná dunántúli egységeit."
A temesvári események utáni napokban Magyarországon sokan tartottak attól, hogy Ceauşescu hatalma megmentése érdekében kalandor akcióra szánja el magát, de ugyanakkor románok is féltek egy esetleges magyar beavatkozástól. Keleti György, aki ekkor a honvédelmi miniszter sajtófőnöke volt az Átjáró című műsorban beszél arról, hogy 1989-ben tényleg reális veszélye volt-e egy esetleges román-magyar katonai összecsapásnak.
Az adás időpontja: 2010. január 19., (12.34, m2)
